Sziasztok.

Szóval kezdem ott ami a blog címe: idén augusztus végén elhagyott a feleségem, aki vitte magával a gyerekeimet is. Teljesen váratlanul történt, semmi konkrét előjel nem volt. Oké-oké, fasírtban voltunk az elmúlt félévben, de korábban is voltak balhék amiken túl tudtunk lépni. Most azonban szerinte egy megtisztulási folyamat zajlik le az éterben (holdciklus, napkitörések, világvége előtti hangulat, stb.) így lépnie kellett. Szerinte én már nem szeretem és elvettem az önbecsülését, és szerintem ő egy életképtelen egyed aki kilépve a biztonságot nyújtó családi ház kapuján 3 másodperc alatt elpusztul, így most kurvára megmutatja, hogy mennyire tökös és önálló és igenis előtte a fél élet amit boldogságban kíván eltölteni.

Így kezdődött. Pontosabban úgy, hogy másnap el is tünt. Amíg én húztam az igát a melóhelyen és nyári szünet volt a gyerkőcöknek addig ő szépen összepakolt és lelécelt mindenestül. Csak másnap reggel tértem észre mikor a reggeli fürdőszobai mosakodáskor hirtelen szemen szúrt, hogy az addig szempillaspirálokkal és parfümökkel zsúfolt fürdőszobapolc tök üres. Szétnézve a házban döbbenten konstatáltam, hogy a ruhaszárító állvány és az állófogas is eltűnt. A hűtőgép és a mosogatógép azonban maradt. Bizonyára azokat nemcsak a nehéz súlyuk miatt nem tudta elvinni, hanem mert be vannak építve a konyhaszekrénybe.